A szem a lélek tükre. Amikor valakinek elmerülsz a tekintetében, a lelkével kapcsolódsz.
Amikor a saját tekintetedben merülsz el, a saját lelkeddel kapcsolódsz. Nagyon érdekes élmény, amikor annyi ideig nézed magadat a tükörben, hogy megtörténik ez a kapcsolódás.
Azért is szeretem a tükörgyakorlatokat, mert össze lehet kapcsolni a napi rutinnal is. Amikor reggel fogat mosok, úgyis a tükör előtt vagyok és miért ne merülnék el közben a saját tekintetemben, miért ne kapcsolódnék magammal...?
Ez mondjuk a gyorsabb, hétköznapibb, "rohanósabb" verzió, de amikor nincs másra idő, ez is sokat számít.
De mindenképp érdemes kipróbálni, milyen az amikor időt szánsz rá, ráhangolódsz. Nem is feltétlen kell sok idő, inkább ráhangolódás miatt más, ha nem a reggeli rohanásban csinálod.
Ma add meg ennek a módját és teremtsd meg a nyugodt körülményeket! És ha tetszik, akkor rendszeressé teheted akár a hétköznapibb módját is.
Ez a furcsa, mély kapcsolódás élmény egyébként általában már néhány perc után megérkezik...
Ilyenkor nagyon "mélyen vagy önmagadban", az ÖN-MAG-odban. Ilyenkor a tiszta önvalóddal találkozol, kiszűrve minden érzelmi és mentális piszkot, félelmet, fájdalmat.
Amikor ebben a kapcsolódásban vagy, mondd magadnak, hogy "Szeretlek!" vagy hogy "Tökéletes vagyok!" vagy hogy "Anya vagyok"..
Ebben az állapotban nagyon mélyre tudnak menni ezek a megerősítések. 
---------------------------------------------
Várjuk kommentben kinek milyen élmény volt a tükörgyakorlat. Hogyan érezted magadat közben és utána?
0 hozzászólás