Sokszor azért is gördítünk akadályokat a saját utunkba, mert nem hisszük el, hogy csak úgy egyszerűen megérdemeljük a boldogságot...
Nem kell kiérdemelni. A boldogság alanyi jogon jár. Mindenkinek. Neked is!
És ha ezt nem hisszük el, akkor "kreálunk" mindenféle szarságot, nehézséget, akadályt, amin ha vérrel-verítékkel végigküzdjük magunkat, akkor már megveregethetjük a vállunkat, hogy na te most már aztán tényleg megérdemled!
Ez a nehezített termékenységnél is így van.. Amikor valaki csak úgy egyszerűen, simán, könnyedén terhes lesz- esetleg úgy, hogy nem is igazán vágyott még rá- akkor jön bennünk a "meg se érdemli" vagy az "én sokkal jobban megérdemelném, már mióta vágyom rá, már mennyit küzdöttem érte", stb... érzések.
Holott egy gyermek soha nem "megérdemlés" kérdése.. Ugyanolyan áldás, csoda, ajándék minden esetben, akár könnyen jött, akár nehezebben.
És a boldogság sem "megérdemlés" kérdése. Döntés kérdése és megengedés kérdése.
Dönts ma a boldogság mellett! Dönts minden nap újra és újra a boldogság mellett! Engedd meg magadnak, hogy csak úgy boldog legyél! Mindenféle drámák, nehézségek és hőstettek nélkül...
Tedd le ezt a drámakirálynő attitűdöt!
Nincs szükségem drámákra. Tudok boldog lenni csak úgy. Megérdemlem a boldogságot. Megengedem a boldogságot.
/ezek mehetnek kopogtatásra is. nekem épp ez volt a ma reggeli kopogtatásom és már néhány kör után felszabadító volt/
0 hozzászólás