Semmittevés teremtő ereje

Tanulj meg semmit tenni!

Meditáció

Írj össze 10 dolgot, amit szívesen csinálsz, ami kikapcsol, de semmi "hasznod" nem származik belőle!

Csinálj minden nap valami ilyet!

Semmittevés teremtő ereje

Négy éve, amikor a semmittevés teremtő ereje megérkezett az életembe megtapasztalásként, mélyponton voltam az életem minden területén. Napi 10-12 órákat dolgoztam, mert adósságaim voltak, de semmi nem jött össze. Félelemből akartam teremteni, görcsös voltam. Egyik reggel azonban ráébredtem, hogy feltételekhez kötöttem a boldogságomat. Rájöttem, hogy dönthetek úgy, hogy itt és most boldog vagyok, a körülményeimtől függetlenül. Elkezdtem hát itt és most boldognak lenni. Nem görcsöltem napi 10-12 órát munkával, sőt, elkezdtem semmit tenni.

A semmittevés már eleve egy ellentmondás, mert benne van a tevékenység szó, az aktivitás oldala, a semmi pedig egy passzivitást feltételez. De annyira aktív, cselekvő világban élünk, hogy nem is nagyon tudjuk szavakkal kifejezni a semmittevést, mert nem tudunk semmit tenni. Akkoriban ez a semmittevésem úgy nézett ki, hogy elkezdtem jógázni, naphosszat sétáltam, csak úgy léteztem. És ettől a semmittevéstől beindult minden. Egyrészt mert egészen addig, amíg félelemből akartam teremteni, addig a görcsök által akadályokat építettem magam köré, magam és a célom közé. Másrészt meg meg kell lennie a teremtés folyamatában is az aktivitás és passzivitás egyensúlyának. A befogadás oldallal van általában gondunk. Mindig tenni akarunk, azt halljuk mindenhonnan, hogy tegyél a céljaidért. Igen, kell tenni a céljaidért, benne van a teremtés folyamatában a cselekvés energiája is, de ha állandóan csak cselekvők vagyunk, akkor nem adunk teret annak, hogy megérkezzen hozzánk a vágyunk. Nem fogadjuk be a valóságunkba, mert csak megyünk, csinálunk, teszünk. El kell csendesedni, meg kell, hogy legyen ez az egyensúly, meg kell érezni azt a pontot, hogy hol van az, amikor én már megtettem, amit meg kellett tennem, és csak elcsendesedek, semmit teszek. Ez az elengedés vagy feladás a felsőbb erőknek. Amikor te feladtad, akkor semmit tehetsz, akkor csak létezz és élvezd a létezést, a felsőbb erők pedig végzik a dolgukat! Aztán amikor megint aktív dolgod lesz a feladattal, akkor megint jöhet a cselekvés energiája. De meg kell hogy legyen a passzivitás is a teremtésben, mert a semmittevésnek is ott van a teremtő ereje, az is része a teremtésnek.

Találd meg ezt az egyensúlyt magadban! Ha van egy konkrét célod most, amivel kapcsolatban úgy érzed, hogy elakadtál, hogy nem tudod megvalósítani, add föl! Az, hogy feladod a célodat, nem azt jelenti, hogy lemondasz róla, csak feladod egy felsőbb tudatosságnak, és aztán ha úgy kell lennie, akkor meg fog valósulni, akkor meg fogod kapni és észre fogod venni a lehetőségeket, és fogsz tudni úgy cselekedni, hogy a valóságod részévé váljon. Tehát próbálj meg egy kicsit semmit tenni, kicsit befelé figyelni és a semmittevést, a létezés örömét megtapasztalni! Iktass be a mindennapjaidba olyan időszakokat, amikor csak úgy vagy, értelmetlenül, céltalanul, nem azért csinálsz valamit, mert célja van, hanem csak úgy vagy!